Sziasztok!
Még mindig Balaton-NET, csak egy kicsit más szemszögből.
Azt mindenki tudja, mit jelent számomra az a lehetőség-feladat, de leginkább ajándék, amit úgy nevezünk: “Iránytű projekt”.
Így hát igen szomorúnak kellett volna lennem, hogy az idei első dunántúli szolgálatból – a képen látható röntgenfelvétel “tartalma” miatt – ki kell maradnom. Érdekes volt azonban, hogy valamiért mégsem kerültem padlóra… Erről szeretnék pár sort írni.
Az (bal)esetet megelőző napok során bibliaolvasásaim közben egyfolytában az “jött velem szembe” az ApCselből, hogy nincs mese: a szolgálat valahol kőkemény harc, amiben néha szenvednünk is kell. Pont az egyik legnagyobb “harcos”, Pál apostol mondta: “nem test és vér ellen küzdünk, hanem erők és hatalmasságok ellen…” (Ef 6, 12). Azt hiszem, az ő szájából elég hiteles ez a mondat…
Igen, sokszor átéltük már Isten erejét ebben a szolgálatban, most kicsit megéreztük az “ellenerőt” is Balatonszemesen. Én magam nem vagyok az a “belemagyarázós”, dualista szemléletű keresztyén, de azért az több volt mint érdekes, hogy:
- pont az első “külmissziós” szolgálat előestéjén,
- pont a főpróba eleji imádság “ámen”-je után közvetlenül,
egy “szép” borulás alá a padlóra, majd kiugrott váll, mentő, sürgősségi osztály, stb..
Többünknek – baptistáknak és reformátusoknak, pásztoroknak és “laikusoknak” (brrrr utálom ezt a szót a hit vonatkozásában) – az volt a meglátása utólag, hogy bizony “hadüzenetet” kaptunk az ellenségtől…
Márpedig, ha hadüzenet van, akkor ott harc is van!
Kikért harcol szolgálatával az Iránytű csapat is ugyanúgy, mint mindenki más a maga módján a hitvalló keresztyének “seregében” ?
Hiszem, hogy a végső összefüggést tekintve emberekért, lelkekért, üdvösségükért, olyan mértékben, ami ebből a „titokból” rajtunk áll.
Szóval, egy ilyen misszióban efféle „hadüzenetet” kapni az ellenségtől, azt mondom: óriási dolog!!!
Ezek szerint jó irányba mutat az Iránytű, ha már az ellenségnek is „feltűnt” és “harcba száll” ellenünk (is).
Bár eléggé fájt a vállam (…), valahol belül - tudom, talán furcsa ez, de - mosolyogtam:
“Köszönöm Uram, értem a csíziót… Az meg úgysem kérdés, ki győz, hisz a nagy háborút Te már megnyerted.”
Ja még valami: az utóbbi napokban azért még valami más is elhangzott a számról imádságban: “Uram, hadd lehessek ott április 16-án, a kaposvári Iránytű Istentiszteleten. Szeretném ott is elmesélni, mekkora igazság az a Róma 8, 28!” :-)
(kado)
